25.rész~I'm Fine

*Liz szemszöge*
Reggel amint tükörbe néztem elundorodtam a látványtól. Vörös szemek, piros orr, kócos haj. Nem értem, hogy lehettem ilyen hülye. Sosem kellettem neki, csak egy játékszer az életében. Hirtelen megcsörrent a telefonom amitől megijedtem. A kijelzőn Harry nevét láttam, felvettem mert rá nem haragudtam.
- Mondjad- szóltam bele a szerkentyűbe.
- Liz kérlek ne haragudj Liam-re! Ki se mozdul a szobájából azóta mióta Lolával veszekedett, de ez a te döntésed, de legalább hallgasd meg. Délelőtt interjúra megyünk, de délután már itthon leszünk. Azért köszi hogy meghallgattál!- fejezte be a monológot, majd nem hagyott szóhoz jutni mert lerakta a telefont.
Még csak 9 óra van így van gondolkozási időm. Közben Lol is átjött így ő is segített dönteni. Szerinte ne hallgassam meg, de a szívem adni akar még egy esélyt. Lol előbb elment mert megint dolgoznia kell. Egész nap ezen törtem a fejem, de mire ráeszméltem már az ajtajuk előtt voltam. Még nálam volt a kulcs amit a fiúk adtak mikor még beköltöztünk. Hirtelen egy könnycsepp szökött ki. Nagy nehezen megtaláltam a kulcslyukat és elforgattam benne a kulcsot. Benyitottam és épp Harry-vel találtam szembe magam.
- Liz!- kiáltotta, majd három kíváncsi szempárt láttam.
- Hiányoztál nekünk!- mondta kórusban Zayn, Niall, Louis és Harry.
- Ti is nekem srácok!- mondtam én is már-már boldogabban- Liam merre van?
A fiúk a szobája felé mutattak. Megindultam a szobája felé, de az ajtóban kicsit meginogtam. Végül benyitottam. Liam rámemelte tekintetét, szemeiben láttam a sírás nyomait.
- Liz! Kérlek bocsáss meg, ő csókolt meg és pont el akartam lökni magamtöl, de pont jöttél és és... Egy idióta vagyok!- mondta majd a fejét fogta.
- Liam- kezdtem el- Szeretlek!
- Hogy tudsz megbocsátani egy akkora idiótának mint én?- mondta és közelebb lépett hozzám.
- Nem vagy idióta!- mondtam, majd megcsókoltam.
Az ajtó mögül hangos ujjongást hallottunk, mire a 4/5 One Direction tag belépett a szobába.
- Ezt meg kell ünnepelni!- mondta Louis.
- Tudom is hogy hol- jelentettem ki, majd kacsintottam.
*Később*
Helyet foglaltunk egy asztalnál és vártuk a mi kis pincérünket.
- Mit parancsolnak?-kezdte a sablon dumát majd végre ránknézett- ÚRISTEN! Ti? Hogy?
- Kibékültünk!-nyomtam puszit Liam arcára.
Megvártuk míg barátosném végzett a munkával együtt ballagtunk haza.
A Direction házban szétváltunk én Liam-mel elvonultam a szobájába. Bepótoltuk az elmúlt napokat megbeszéltünk mindent és legfőképpen jól éreztük magunkat.

By:Süsü