28.Rész~Nem volt valami jó ötlet

*Liz szemszöge*

Sírva rohantam amerre csak tudtam. Liam szobája. Kiszaladtam az erkélyre, a friss levegő csak lenyugtat, de úgyse fog. Hogy tehette ezt velem Lol? Mindig megosztottunk egymással mindent, de minden megváltozott. Nem értem mért kell elmennie. Itt van a családja. A One Direction és én. Sose volt valami jó a kapcsolata a szüleivel. Nem értem. Kiszámíthatatlan, mint mindig. Erre a gondolatra féloldalasan elmosolyodtam. Bámultam az embereket akik az erkély alatt elmentek, autókat, járműveket. Eszembe jutottak azok a régi szép emlékek.
- Bú!- úgy megijedtem, ráadásul ijedős vagyok, de nagyon.
- Liam!- csaptam rá a karjára és fordultam vissza.
- Grr, imádom ha ilyen vad vagy- nem tudtam nem elnevetni magamat, viszont ez se tudja elfeledtetni bánatomat.
Éreztem magamon Liam karjait és arcát vállamra rakta. Jobbra-balra dülöngélni kezdtünk, szinte filmbeillő jelenet. A nap lenyugodott, helyét a hold vette át, kezdetét vette a reggelig tartó sötétség. Kibogoztam magam Liam védelmezéséből, berohantam az óriási szobából, felkaptam a kedvenc farmerdzsekimet és lerohantam a konyhába. A hűtőben valami pia után kutattam, míg végül találtam vodkát. Megfogtam az üveget és kimentem a teraszra. Reménykedtem, hogy Zayn ott lesz, de nem volt, ezért elkezdtem a vodkát inni. Első korty után elkezdtem émelyegni, de folytattam. Talán a harmadik kortynál kijött Zayn.
- Hé Zayn, adnál egy szálat?- kérdeztem meg tőle.
- Liz te mióta cigizel?
- Néha elszívok egyet.
Megelégelte és átnyújtotta , kértem tüzet is, mert az nélkül semmi értelme nem lenne. A vodkás üveget még mindig a bal kezemben tartottam. Kifújtam a füstöt és néztem, ahogy a lágy szellő elfújja azt. Zayn nem valami bőbeszédű, csak elszívja a cigarettáját és ment vissza be a házba.

Én még elszívtam a cigarettát és folytattam a vodka vedelését. Utolsó emlékem, hogy a házban vagyok.

*Másnap*

A földön fekve ébredtem a nappaliban. Alig bírtam feltápászkodni, a fejem még mindig hasogatott. Felmentem a fürdőbe megmosni az arcom. Talán mégse volt jó ötlet a vodka. A hideg víz jót tett a bőrömnek. Megindultam Liam szobája felé bizonytalanul, bár nem tudom miért. Rossz előérzetem van. Benyitottam a szobába, de Liam még aranyosan szuszogott. Belesüppedtem az ágyba és hátulról átkaroltam. Még mindig szuszogott mellettem, olyan megnyugtató volt, de azért kíváncsi vagyok arra, hogy mi történt az éjjel. Megpróbáltam aludni, de csak nem jött álom a szememre. Szerintem Liam a mocorgásomra felébredt. 

- Jó reggelt! Mit csináltam éjjel?

-Biztos tudni akarod?- mondta már kuncogva.

Kicsit hezitáltam, de bólintottam. Szólásra nyitotta a száját és elmondta, hogy éjjel kergettem a galambokat amíg el nem kaptam egyet és azt kezdtem neki ordítani: 'Miért nem szólalsz meg Kevin? Miért', aztán bemásztam a hűtőbe és az Északi-sarkra akartam teleportálni magamat. Mindezt a fejemet fogva hallgattam végig és röhögtem, mint egy retardált. 

- Történt még valami?

- Ami azt illeti, Lol és Harry veszekedtek, majd megjelentél részegen és Harry egy okként vetett fel, hogy miért ne menjen el, de Lola annyira dühös volt, hogy azon nyomban elsétált.

Ne. Lola miattam ment el!

Süsü

27.Rész~Meg kell értenetek...

*Lola szemszöge*

-Miért?! Miért nem mondtad el?!-kérdezte Liz,elcsuklott hangon.
Erre nem tudtam mit felelni...Miért nem szóltam róla? Miért kellett megvárnom amíg apámtól tudja meg?
-Lol....azt hittem,mindent elmondasz,hogy semmit sem titkolsz előlem....-nem tudtam tovább hallgatni,a szavába vágtam.
-El is akartam mondani,én csak....-de a befejezés se ment.Mégis mit mondhattam volna neki? Mire vártam?
-És mégis mikor?-kérdezte már-már hitetlenkedve,amikor egyszerre mindenki betoppant,valamit minden szempár ránk szegeződött. Harry odajött hozzám és átölelt,míg a többiek csak álltak.
-Mi történt?-kérdezte Liam.s szemével Lizét kereste,de ő csak a földet fixírozta.
-Lol? Elszeretnéd mondani? Vagy tőlem tudják meg?-amikor az utolsót kimondta,tudtam ez nem történhet meg. Liznek is tőlem kellett volna hallania,így hát kibontakoztam Harry öleléséből,leültem az ágyra,nagyot sóhajtottam és belekezdtem.
-Nézzétek....Nem így akartam,hogy megtudjátok,főleg te nem.-néztem Lizre.-De apu elköltözik.Vagyis...elköltözött.-mondtam és nem mertem felnézni.
-És ez miben is érint téged?Hisz elváltak a szüleid.-nézett értetlenül Niall.
-Igen..Anya lassan 1hete nincs itthon.Apánál van.Arról,hogy újra összejönnek szó sincs,csak segített neki és beszélt vele.Nem akart órás telefon beszélgetéseket,ezért látogatta meg.
Lizre néztem,kinek arca könnycseppek miatt csillogott.Nem bírta tovább,elrugaszkodott az ajtótól és kirohant.Jól láttam...összetört. Miattam. Nem más miatt,mint a legjobb barátnője miatt.Nagyot sóhajtottam,a szememből könnyek készültek előtörni,de ezt a sírást még későbbre tartogattam.
-Anyát még a nyár idejére áthelyezték Chicagóba. Én....arra az időre apához költözöm.-nyögtem ki nagy nehezen a lényeget.Nem köntörfalazhattam tovább.
Több perces csend uralkodott a szobán.Mindenki magába meredt és csak bámult.Végül Zayn szólalt meg,érzelemmentesen.
-De ha eddig itthon maradtál anyukád nélkül,akkor most miért nem? Hisz 19leszel....Nagykorú vagy és tudsz vigyázni magadra.
Ezzel mindenki egyet értett,bólogatni kezdtek.
-Igen,de őz apám és évek óta nem láttam őt.Meg kell értenetek,muszáj mennem....-mondtam és megadtam magam,lefolyt az első könnycsepp az arcomon.
By:Zsofe

Sorry,hát ez elég bénácska lett...ígérem a kövi jobb lesz és hamarosan meg is hozzuk! 

26.Rész~Telefon

*Lol szemszöge*

   Forgolódtam egy sort az ágyban,mert nem találtam meg a kényelmes pozíciót.Amikor már vagy 5perc után se találtam kényelmet az ágyban,hagytam a fenébe és az oldalamra fordultam ahol nagy meglepetés ért. Harryt találtam magammal szemben,aki csak bámult,de meg nem nyikkant. Én elröhögtem magam,ahogy néztem fürkésző tekintetét,ami éhesen pásztázta végig az arcomat.Megfogtam a takaró csücskét és a fejemre rántottam,Harry pedig ezen csak kuncogott.
-Ne takard el magad! Gyönyörű vagy!-mondta és elhúzta a a takarót.
-Óh,ellentmondásról szó sincs! Csak erős a fény!-mondtam és kezemmel a szememhez kaptam,hogy ezúttal azzal takarjam el.
-Lola! 20 perc múlva megyek hájat mosni!-trappolt be a szobába barátosném mire én kuncogva kikászálódtam az ágyból és úgy szóltam vissza neki.
-Hogy mit fogsz mosni?!Hájat?! Csont és bőr vagy,semmi más!-röhögtem.
-Nem hájat! Hajat,te süket! Nem keltél te még fel rendesen....-csóválta a fejét Liz.
-Akkor legközelebb hangosabban kiabáld ki,hogy mész hajat mosni!-kacsintottam rá és kisétáltam a szobából Lizzel az oldalamon.Hallani lehetett a hátam mögött kuncogó Harryt,aki útközben csatlakozott hozzánk.
Lizzel szökdécselve,kézen fogva mentünk le a lépcsőn,mellé pedig még dudorásztunk is. Már majdnem leértünk a földszintre amikor "megtámadtak" bennünket. Valaki rá ugrott a hátamra,én pedig ezzel a lendülettel előre is estem,egy jó nagyot hasalva a lépcsőn. De ez az én drága barátnőmmel se történt másképp,ő is zuhan előre,hátán Niallel. Lizre és rajta fetrengő fiúra néztem,amitől rögtön elkapott a röhögőgörcs,hisz annyira viccesen néztek ki.
-Ne nevess,ki fut a bableves!-fenyegetőzött Liz.
-Mi? Bableves? Hol,ide vele!-csillant fel az előbb említett hátán fészkelődésbe kezdett Niall szeme,erre én csak még jobban nevettem.
-Jaaj!-nyöszörgött odalent Liz,mert hogy én közben felkeltem Louis segítségével.-Nehéz vagy!-mondta és lependerítette a hátáról Niallt,mire ő kétségbeesett fejjel kezdett el valamit magyarázni neki,de én csak nevettem és kisétáltam az előszobából magukra hagyva a veszekedő "párt".
   Egyenesen a konyhába mentem,ahol halkan,de mégis hangosan reggelizett Zayn. Meg sem szólalt,de fülsértően ropogtatta a szájában lévő müzlit. Csak álltam az ajtóban és néztem,addig amíg meg nem csendült az emeleten lévő telefonom. Sarkon fordultam és rohantam fel az emeletre.
   Mikor beértem a szobába a zene már nem ment,ehelyett Liz sétálgatott a szobában kezében a telefonommal,amit a füléhez tartott és csak hallgatott. Így ment ez kb. 10 percen keresztül,csak néha bólintott egyet vagy egy "aha"-t hümmögött az orra alá. Végül már az utolsó percben elszakadt a cérna...legördültek az első könnycseppek Liz arcán. Elköszönt az illetőtől,lerakta a telefont,majd ledobta az ágyra. Nem nézett felém,csakis előre nézett. Újabb könnycsepp hagyta el a szemét,majd még egy,így ment ez egészen addig amíg felém nem fordult. Erőt vett magán,mélyen a szemembe nézett. Féltem...

By:Zsofee

Nos szenvedéssel, ugyan de megszültem a következő részt! Remélem tetszik! ;) Pussz:Zsofee

25.rész~I'm Fine

*Liz szemszöge*
Reggel amint tükörbe néztem elundorodtam a látványtól. Vörös szemek, piros orr, kócos haj. Nem értem, hogy lehettem ilyen hülye. Sosem kellettem neki, csak egy játékszer az életében. Hirtelen megcsörrent a telefonom amitől megijedtem. A kijelzőn Harry nevét láttam, felvettem mert rá nem haragudtam.
- Mondjad- szóltam bele a szerkentyűbe.
- Liz kérlek ne haragudj Liam-re! Ki se mozdul a szobájából azóta mióta Lolával veszekedett, de ez a te döntésed, de legalább hallgasd meg. Délelőtt interjúra megyünk, de délután már itthon leszünk. Azért köszi hogy meghallgattál!- fejezte be a monológot, majd nem hagyott szóhoz jutni mert lerakta a telefont.
Még csak 9 óra van így van gondolkozási időm. Közben Lol is átjött így ő is segített dönteni. Szerinte ne hallgassam meg, de a szívem adni akar még egy esélyt. Lol előbb elment mert megint dolgoznia kell. Egész nap ezen törtem a fejem, de mire ráeszméltem már az ajtajuk előtt voltam. Még nálam volt a kulcs amit a fiúk adtak mikor még beköltöztünk. Hirtelen egy könnycsepp szökött ki. Nagy nehezen megtaláltam a kulcslyukat és elforgattam benne a kulcsot. Benyitottam és épp Harry-vel találtam szembe magam.
- Liz!- kiáltotta, majd három kíváncsi szempárt láttam.
- Hiányoztál nekünk!- mondta kórusban Zayn, Niall, Louis és Harry.
- Ti is nekem srácok!- mondtam én is már-már boldogabban- Liam merre van?
A fiúk a szobája felé mutattak. Megindultam a szobája felé, de az ajtóban kicsit meginogtam. Végül benyitottam. Liam rámemelte tekintetét, szemeiben láttam a sírás nyomait.
- Liz! Kérlek bocsáss meg, ő csókolt meg és pont el akartam lökni magamtöl, de pont jöttél és és... Egy idióta vagyok!- mondta majd a fejét fogta.
- Liam- kezdtem el- Szeretlek!
- Hogy tudsz megbocsátani egy akkora idiótának mint én?- mondta és közelebb lépett hozzám.
- Nem vagy idióta!- mondtam, majd megcsókoltam.
Az ajtó mögül hangos ujjongást hallottunk, mire a 4/5 One Direction tag belépett a szobába.
- Ezt meg kell ünnepelni!- mondta Louis.
- Tudom is hogy hol- jelentettem ki, majd kacsintottam.
*Később*
Helyet foglaltunk egy asztalnál és vártuk a mi kis pincérünket.
- Mit parancsolnak?-kezdte a sablon dumát majd végre ránknézett- ÚRISTEN! Ti? Hogy?
- Kibékültünk!-nyomtam puszit Liam arcára.
Megvártuk míg barátosném végzett a munkával együtt ballagtunk haza.
A Direction házban szétváltunk én Liam-mel elvonultam a szobájába. Bepótoltuk az elmúlt napokat megbeszéltünk mindent és legfőképpen jól éreztük magunkat.

By:Süsü

24.Rész~Ízlések és pofonok

*Lola szemszöge*

Alig vártam,hogy elszabaduljak innen...Ránéztem az órámra és pontosan 34 perc volt még hátra a munkaidőmből. Elég fárasztó 10 órán keresztül jó pofát vágni ahhoz,amihez tökre nincs kedved.Egyetlen kimenőm volt,amit a a parkban töltöttem és nagy szerencsémre találkoztam Lizzel. Csak arra gondoltam,hogy már csak pár pénzeszsáknak kell a képébe vigyorognom,így hát ma már vagy századszorra,de kiléptem az ajtón és elindultam a következő asztalhoz.
Útközben újabb mosolyt erőltettem magamra és már jöhetett is sablon kérdéseim egyikét.
-Jó estét!Sikerült már választani?
-Igen..egy Lolát néztem ki magamnak....Ja és ha lehet,siessünk azzal rendeléssel!-nézett fel rám lentről egy gyönyörű szempár azok a bájos kis göndör fürtök mögül.
-Harry!-állt fel a székből,én pedig a nyakába ugrottam.Beleszagoltam egyet a pólójába és beszívtam a finom illatot.
-Itt a felmentősereg.-súgta a fülembe és megfordított.Ott állt az ajtóban Louis és a főnököm,Adam.
-Köszönöm!-adtam egy gyors puszit a szájára és rohantam az öltözőmbe. Hipp-hopp ledobtam magamról a kötény féleségemet és a fekete egyenruhámat és már kaptam is magamra a saját ruhadarabjaimat. Villámsebességgel rohantam kifelé,ahol elkaptam a főnököm pillantását,egy kacsintás kíséretében. Tudni kell,hogy Adam egy 22éves srác,aki egy igazi mesterszakács.Övé az étterem,ami régen az apukájáé volt,de megkapta a 20. születésnapjára.
Mentem tovább,egyenesen ki az épületből,ahol rögtön megláttam Harryt és Louist. Már bent ültek az autóban,ezért én is bepattantam hátra,majd előhalásztam a telefonomat a táskám mélyéből.Amikor elkezdtem beírni a kódomat,rögtön magamon éreztem Harry pillantását,majd kiesett a szeme a helyéről.
-Vigyázz,mert kifolyik a szemed.-mondtam és elfordítottam felőle a telefonomat és feloldottam a zárat.
-Talán azt akarod,hogy megint 15 vagy akár 30percet kelljen telefon nélkül élned?-gúnyolódott és továbbra is leselkedett.
-Ez a veszély nem fenyeget....nem kerül még 1x a te kezedbe a telefonom!-mondtam és egy apró csókot nyomtam az arcára.
Harry erre csak fintorgott egyet,majd küldött felém egy perverz mosolyt,én pedig csak elnevettem magam.Visszafordultam a telefonomhoz,amin kicsit felugrott a bejövő üzenetek száma.Elég érdekes fejet vághattam,amikor megláttam hogy 27üzenetem jött,és mindegyik Liztől.....
-Mi történt?-kérdeztem mindkettőjüktől.Erre összenéztek és ott volt az a pillantás,amit tudtam,nem akarták volna,hogy észrevegyem.
-Fiúk.....mi történt?-ismételtem meg kérdésem,de ők továbbra sem válaszoltak. Harryre szegeztem dühödt pillantásom,de ő gyorsan elfordította a fejét,mire nekem betelt a pohár. 
-Oké,ha ti így,akkor én úgy,mondtam és lenyomtam az ajtó kilincsét mire Louis a fékre taposott és lekanyarodott oldalra. Én egy utolsó pillantást szegeztem a fiúk felé és kipattantam az autóból. Harry rögtön utánam indult,megfogta a csuklómat és szembe fordított magával.
-Mégis mit akarsz csinálni?!-kérdezte felháborodva.
-Még te vagy kiakadva?!-vettem át az ő ijesztő hangnemét.
-Nem a te életed akart kiugrani egy mozgásban lévő autóból!-mondta jóval higgadtabban. Annyira édes volt ahogy ezt mondta,hogy muszáj volt odamennem hozzá,hogy egy apró csókot nyomjak a szájára. De neki ez nem volt elég,tovább követelt,míg én levegő hiány miatt el nem szakadtam tőle.
-Beszélek Lizzel...Otthon találkozunk!-mondtam halkan,majd egy utolsó puszit nyomtam az arcára és elindultam át az úttesten a park felé. Miközben mentem,végig csak a telefonomat kerestem,de nem találtam.Amikor már kezdtem kétségbe esni,akkor elkezdett rezegni a táskám aljába,így már könnyen megtaláltam.A kijelzőn Liz neve villogott,ami a sok nem fogadott hívás után egy kicsit megrémisztett,ezért gyorsan felvettem.
.Haló,Liz. Mi történt? Mi a baj?-kérdeztem,mielőtt bármit is mondhatott volna.Hallottam,ahogy szipogott és a könnyeivel küszködik.
-L-lola....n-nagy g-gáz van.-mondta szipogva.
-Jesszusom,mi történt?-kérdeztem és leültem egy padra,mert úgy éreztem ez hosszú lesz...
*~*
Elfordítottam a kulcsot a zárban és máris az emeletre rohantam.Tudtam,hogy ott van, ott kell lennie.Hallottam a mögöttem loholó 2 fiút,de nem érdekelt,én csak úgy száguldottam a hosszú folyosón míg el nem értem,a kívánt ajtót. Nem kopogtam,csak úgy berontottam és egyből az ágyon ücsörgő Liamhez irányítottam lábaimat.Meg sem vártam,hogy szólalni tudjon,egyből felemeltem a hangomat,de még nem kiabáltam.
-Elárulod még is mi a fenét képzelsz te magadról?
Elképedve nézett engem,ahogy szemeim szikrát szórtak.
-Elárulod még is miért? Jól tudom,mire a nagy hű-hó,de hidd el nem az én hibám.Nem hagyta,hogy megmagyarázzam...-mondta szinte már üvöltve,nem finomkodott,felkelt az ágyról és felém tornyosult.
-Talán,mert már ismeri a sztorit?! Gondolkozz már Liam! Mindig ugyanaz....az ex színre lép! Ő ezt már egyszer átélte és szakításra bírta őt...talán te is ezt akarod?!-ordítottam a képébe,miközben a többiek is felértek a lépcsőn.
-Nem az én hibám,Lola! Ő támadott le engem!-üvöltötte vissza,mire nekem betelt a pohár. Karomat a magasba lendítettem és lekevertem neki egy akkora pofont,amekkorát csak bírtam.Ő az ütés hatására oldalra fordította a fejét,majd az arcához kapta a kezét.
-Remélem ez észhez térít.....Az exek csak úgy jönnek-mennek és csókolgatnak,míg a másik már boldog párkapcsolatban él valaki mással....Tudtommal erős fiúcska vagy ahhoz,hogy megakadályozz egy csókot.Ja és ne merj a képembe hazudni Liam James Payne!-folytattam regényemet.A többiek feszülten figyeltek,de semmit nem tettek,hagyták,hogy ezt mi "beszéljük le".
-Nem hazudok Lola Grood!-vágott vissza,de sikertelenül. Még egy pofont céloztam,most azonban arca másik oldalára,ami ismét nagyot csattant.A hátam mögül "uuu"-kat hallottam és egyebeket,ami arra célozott,hogy nem lehetett valami kellemes,a bőröm érintése.
-Nem jött össze....Próbáld meg újra ha megtudod a teljes nevem! Ezek az exek kicsit sokat képzelnek magukról nem gondolod?!-vigyorogtam a képébe,majd újra megemeltem a hangomat.
-És esetleg,te azt hogy mit képzelsz magadról?!-nagyon ki volt már akadva,tudta,hogy ezt a csatát már én nyertem.
-Én megvédem a barátomat,mert az örökre szól!-mondtam és ezzel lezártam a mi "kis" vitánkat,majd sarkon fordultam és könnyeimmel küszködve elhagytam a szobát,majd a házat.
Elindultam a Lizzel szomszédságos házunk felé gyalog....nem tudom,mit hoz a jövő és hogy Liz,hogyan fogadja azt,hogy két pofont is lekevertem az ő nem is tudom már mijének.De egy valamiben biztos voltam:A mai este egy igazi csajos este lesz,fiúk nélkül.

By:Zsofee

23.Rész~Jó napnak indult..

*Liz szemszöge*
Reggel arra ébredtem, hogy Liam engem bámult.
- Te mióta is nézel engem?- kérdeztem kómás fejjel.
- Miért is ne?- végül is jó válasz.
Mire lementünk reggelizni már a hűtő kongott az ürességtől. Liam elkísért a sarkon lévő kis boltba.
Mikor kiértünk az utcára fejünkre húztuk a pulcsink kapucniját és úgy haladtunk el a boltba.
- Akkor mehet?- kérdezte.
- Mehet- mondtam és mosolyogtam még egy utolsót és rohantunk körbe a boltban, hogy beszerezzük a cuccokat.
Rekordsebesség alatt beszereztünk mindent, hazafele már nyugodt tempóban ballagtunk hazafele. Már beértünk az ajtón, de a négy fiú kikapta a kezünkből a szatyrokat és rohantak enni.
- HÉ! EZ A KAJA NINCS KÉSZEN!- éppen a lépcsőn felfelé tartottam, mikor Niall szólt a konyhából.
- Talán mivel ebből készül az étel!- szóltam vissza, de valaki megemelt a derekamnál fogva és elvitt a konyhába.
Persze, hogy Niall volt. Próbáltam kiszabadulni a szorításából, sikeresen.
Csak rohantam ahova tudtam, de hirtelen megjelent Louis, Harry és Zayn. Próbáltam hátrálni de Niall-be ütköztem. Itt a vég! A négy fiú felemelt, de hirtelen Liam jelent meg egy Batman jelmezben.
- Ó nem! Már megint itt van Batman!- mondták a fiúk, mintha az ősellenségük lett volna.
- Tegyétek le az ifjú lányt a földre!- mondta hősiesen amin nevettem is.
Lol biztos munkában lehet mert ma még nem láttam.
- Majd ha főz nekünk!- kiáltottak és elkezdtek futni velem együtt a konyháig.
Jó lett volna az út, ha nem lett volna annyira döcögős. Liam utánunk futott és ő is segített a fiúknak engem vinni.
A konyhában a fiúk leültettek a székre, rám aggatták a kötényt, hogy főzzek valamit, de én nem tudok főzni, azt Lol tud.
- D-de nem tudok főzni- haboztam de nem hagyták, hogy befejezzem a mondatot.
- Ha főzöl valamit akkor kapsz egy Pusheen cicás plüsst- alkudoztak a fiúk.
- Pusheen!- és hirtelen felcsillant a szemem.
A konyhában épp a rádiót hallgattam míg valami főzésnek egyáltalán nem nevezhető dolgot csináltam. Mikor már valami ehető dolgot készítettem a konyhába hívtam a fiúkat és nekiálltak zabálni. Én elmentem a közeli parkba egyet sétálni és pihenni. Útközben találkoztam Lolával, akinek mindent elmeséltem. Jót röhögött rajta, majd elbúcsúztam tőle. A parkban leültem egy padra és gondolkoztam. Mikor hazafele mentem a házban épp a nappaliba érve láttam Liam-et és.. Daniellet.. csókolózni. Hirtelen felém fordultak és én könnyes szemeimmel még tisztán láttam Danielle önelégült mosolyát. Egy pillanat alatt rohanásnak indultam és a régi otthonom felé rohantam. Rohantam minél messzebb ettől a háztól.

By:Süsü

22.Rész~Költözünk!

*Liz szemszöge*
Végre elrángattam Lolt Harry-től, mire Hazza bedobta a durcás pofit, de Lola sem hagyta.. drága barátosném vissza akart menni Harry-hez én meg derekát átkarolva próbáltam visszahúzni. Nagy nehezen berángattam a házba, ahol megegyeztünk, ha elpakolunk utána felőlem bármit csinálhat Harry-vel. Elég gyorsan össze is pakoltunk. Bepakoltunk a kocsiba és Hazza és Lolita egymásnak estek, ezt már nagyon untam..
- Ha ezt csináljátok nyár végére se érünk oda!- kiabáltam rájuk a mondat végét elnevetve.
- IGENIS KAPITÁNY!- kiabálták ők is és tisztelegtek nekem, de a lényeg hogy elindultunk.
Mikor odaértünk bepakoltuk az összes bőröndöt a házba, de mivel az enyém ott volt már nekem semmi dolgom sem volt. A többiek a kanapén ülve nézték a tévét, beleültem Liam ölébe és egy csókot nyomtam szájára.
- Louis takard el a szemed ez nem neked való!- kiabálta Niall Louis-nak ki a csókunkra célzott.
Liam-et felhúztam a szobájába és ott fojtattuk az egészet. Úgy körülbelül egy óra múlva kopogtattak az ajtónkon.
- Ugye azért van rajtatok ruha?- hallottuk Harry hangját.
- Harry, van rajtunk bejöhetsz- kiabáltam ki.
- Akkor gyertek vacsorázni, mert Niall megeszi az összeset- mondta, majd rohant le a konyhába.
Szerencsére még volt pizza, jól is laktam azzal a pár szelettel. Vacsora után játszottunk egy nem mindennapi játékot, a vetkőzős pókert. A fiúk azt mondták sokat játszanak ilyet, most vagy igazat mondtak vagy csak azért mondták, mert látni akartak meztelenül. Szerencsére tudok pókerezni, de Lolnál ez nem így van. Szegény ő állt a legrosszabbul, már csak fehérnemű volt rajta. Rólam még csak a póló került le. Liam egy szál boxerben ült, Harry-ről még csak a póló került le, Niall zokniban ült.. CSAK ZOKNIBAN! Louis-n még minden rajta volt, Zayn-ről pedig már a gatya is lekerült.
- Én ilyet nem játszok tovább!- sértődött meg Lola és ledobta a kártyáját a földre.
- Én sem akarok már játszani!- mondták a többiek kórusban. A játék után mindenki elment a szobájába.
- Nem is tudtam, hogy ilyen ügyes vagy!- dicsért meg a barátom, majd megborzolta a hajamat.
Ezután még beszélgettünk én elmentem letusoltam és utána elaludtam Liam mellkasán.

By: Süsü

21.Rész~Kórház és a bejelentés

*Lol szemszöge*
A fejem sajgott,émelyegtem. A torkom kapart,nem igazán hagyott levegőhöz jutni,ezért muszáj volt fel kelnem-szerintem-fekvő helyzetemből.
Ahogy a szememet kinyitottam,nem véltem felfedezni ismerős helyet,csak egy arcot,így rögtön a köhögésre koncentráltam. Eltartott egy darabig amíg végeztem,de amikor végre abbahagytam felpezsdült körülöttem az élet. Egy apró nővérke sietett oda hozzám,aki szó nélkül lenyomott valami gyógyszert a torkomon és a számba dugott egy lázmérőt. Topogott pár másodpercig,utána kivette és rápillantott,majd szélsebesen kisietett a teremből.
Ezután Liz jött oda hozzám szépen lassan,eléggé szétkent pofával.
-Sajnálom...-mondta,láttam rajta az őszinteséget. Én kérdőn felvontam a szemöldökömet,mert nem igazán értettem,most mi van,mit sajnál?
-Nem emlékszel semmire,igaz?-na erre már bólintottam. De tényleg,miért vagyok itt? Liz sóhajtott egy nagyot,mély levegőt vett és belekezdett.
-Felelsz vagy merszeztünk...Te mertél és én azt a feladatot adtam neked,hogy maradj a víz alatt 1 percig,de te még a vízben elájultál. Harry felhozott,de te nem tértél magadhoz. Behoztak ide és te több mint 1napig....-nem tudta befejezni a mondatot,láttam,hogy mindjárt sírva fakad.
-Ugyan Liz...én is legalább ilyen hülye feladatot adtam volna neked. Én is itt sajnálkoznék neked,annak ellenére,hogy tudom tök felesleges. Szóval....felejtsük el.-mondtam és megöleltem. Ezt az igencsak megható pillanatot,az előbbi nővér zavarta meg.
-Nos, Mrs. Grood,a tesztek alapján hazamehet. A papírok el vannak intézve,pakoljon és mehet. Viszlát!-mondta és sarkon fordult. 
Lizzel összenéztünk majd,ő bólintott és kiment. Én gyorsan elmentem a zuhanyzóba,letusoltam,fogat mostam,felöltöztem,s mindezt hihetetlen gyorsasággal. A "szobámba" visszatérve összekapkodtam a cuccaimat és már kint is voltam a kórházból.
Liz már kézzel-lábbal integetett Harry kocsija mellett,amire én csak elnevettem magam és beültem előre. Köszönés képp csak egy csókot adtam Harry szájára,amibe kelletlenül,de mindketten belenevettünk.Liz a hátsó ülésről kettőnk közé dugta a fejét,jelezve,hogy elég volt,indulás. Harry rögtön rátaposott a gázra én pedig bevágtam a durcit.Még csak be se tudtuk fejezni a csókot....
-Nyugalom...otthon folytatjuk!-mondta nekem "Ő" és egy kacsintás kíséretében rám mosolygott. Én értetlenül néztem a hátsó ülésen vigyorgó Lizre,mire ő csak még nagyobb mosolyra húzta száját.
-Otthon? Lemaradtam valamiről?-kérdeztem és visszafordultam előre.
-Harry nyugodtan elmondhatod...én még fulladozok.-mondta az én drága barátosném,aki tényleg készült megfulladni,egészen addig amíg fel nem köhögött egy rágót,ami egyenesen a szélvédőn landolt.
-Pfuuj,Liz....-mondtam és undorodva,de nevettem rajta egy jót.
-Aha..kösz Lol,igen,jól vagyok!-mondta morcosan,de azért ő is nevetett.
-Oké,akkor mondhatod is,ha már jól vagy!-mondta Harry akinek szintén fülig ért a szája.
-Na jó...szóval Lol,arról lenne szó,hooooooooogy-mondta Liz elnyújtva az "o" betűt-nyáron hozzájuk költöznénk.
-Úristen!Én?! Egy teljesen átlagos lány,a One Direction bandához költözik,talán egy teljes nyár erejéig?! Ezt azonnal el kell mondanom mindenkinek és a féltékeny rajongók,ezért majd a halálba kívánnak és,és,és ááááh.-hüledeztem mint,egy nem normális,de szó szerint,mint egy abnormális rajongó.
-Jó,akkor ezt egy igennek veszem.-mondta Harry vigyorogva,miközben éppen parkolt a házunk előtt parkolt le.-Menj és csomagolj,én itt várok rád!-mondta és egy gyors csókot adott a számra....vagyis gyors lett volna,ha nem megyünk bele igazán.Végül megint Liznek kellett elválasztani minket egymástól,de ezúttal,ezt úgy tette hogy a farmerdzsekimnél fogva rángatott ki a kocsiból,mire mi sóvárogva,de elnevettük magunkat.

By:Zsofee

20.Rész~Tökéletes estéből tragédia.

*Liam szemszöge*
Liz megfogta a csuklómat és bevonszolt a házába. Nem értettem, de azért követtem. Amikor beértünk a házba, akkor Liz kulcsra zárta az ajtót.
- Liz..
- Cssssst!
- Oké.
Liz felment a szobájába, és én is.
- Gyere Liam!- hívott az erkélyre, persze kimentem.

*Liz szemszöge*
Liam mellém állt az erkélyre, én a távcsövet bütyköltem, hogy éppen a kapu előtt álló Lolára és Harryre mutasson.
- Milyen profi vagy- mondta Liam elnevetve a végét, és én is elnevettem magam.
- Nézz bele!- mondtam, mivel hogy már Lol és Harry a füvön feküdve romantikáztak. Liam-mel lementünk a hátsókertbe a medence mellé és néztük a csillagokat. Hirtelen egymásra néztünk. Gyönyörű barna szeme mindig megbabonázott, nem tudtam ellene semmit se tenni. Liam egyre csak közeledett és közeledett, majd egy puszit nyomott a számra. Lol és az én házam között volt egy kapu amin át tudtunk egymáshoz menni, betörtünk a kertjébe és megijesztettük a szerelmespárt.
- Hé! Ez nem volt vicces!- mondta durcás pofit elővéve, mire megöleltem erre elkezdett mosolyogni.
- Mit szóltok egy késő esti piknikhez?- kérdezte Haz, amibe mindenki beleegyezett.
Két csapatra váltunk és hoztunk egy lepedőt amire ültünk, nasit és üdítőt,majd játszottunk egy felelsz vagy merszet.
- Akkoor..-gondolkodott Harry azon, hogy mit csináljak meg- ugorj bele ruhástól a medencébe!
Átmentem a kertünkbe, mindenki engem követett, majd megálltam a medence szélére és visszanéztem Liam-re, aki biztatóan mosolygott rám. Vettem egy mély levegőt, becsuktam a szemem majd beleugrottam. Kint mindenki ujjongott én meg amikor már nagyon közel voltam a többiekhez megráztam magam, hogy ne csak én legyek vizes. Liam megpuszilta a homlokom, majd átölelte a vállamat.
- Miss Grood! Felel vagy mer?- kérdeztem.
- Merek Miss Fox!- vette át a stílusom.
- Kérem szépen, maradjon egy percig a víz alatt!
Ismét átmentünk a kertembe és beleugrott. Feljött még levegőért és visszabukott a víz alá. Letelt az egy perc de még sehol. Harry leugrott Lola után én nem mertem odanézni, mert tudtam hogy ez az én hibám. Még lélegzett, de nem volt eszméleténél. Bevittük a kórházba. Ott elszállásolták és azt mondták jobban lesz. Én meg ott sírtam Liam vállán.

By:Süsü

19.Rész~Duplarandi

19.Rész~Duplarandi
*Lol szemszöge*
Lizzel már a ma esti duplarandira készülődtünk. Én éppen a sminkjét csináltam,de csak egy minimális szinten,nem akartam túlzásba vinni,miközben ő Liammel sms-ezett.
-Kész!Megcsodálhatod remekművemet!-mondtam és megfordítottam a székben,hogy lássa magát a tükörben.Csak elképedve bámult,meg se szólalt,kicsit meg is ijedtem.
-Héé...Liz? Itt vagy még közöttünk?-kérdeztem és a vállát rángattam. Egy kicsit megrázta a fejét és szóra nyitotta a száját.
-Lol....köszönöm!-mondta és megölelt.Én természetesen viszonoztam,de elváltam tőle.
-Na jó lesz már....sietni kéne!-mondtam és a falon lógó órára mutogattam.
Liz is rápillantott az időt tájékoztató csodaszerkezetre,mire együtt rohantunk le az emeletről,ahol két szépen kiöltözött öltönyös fiú várt minket,egy-egy rózsával a kezükben. Én rögtön odabújtam Harryhez,mire ő hajamba nyomta a fejét és átkarolt. Ahogy a mellettem lévő párra néztem,náluk nem történt sok,csak a heves csókolózás . Harryvel csak néztük mikor hagyják már abba,de továbbra sem váltak el egymástól,így a hangos nevetéshez folyamodtunk,erre végre abbahagyták és ők is nevetésben törtek ki. Ezután sikeresen elindultunk kéz a kézben,természetesen az én Harrym kocsijával.Én előre ültem az anyósülésre,Liz és Liam pedig hátra.
Végig Harryt néztem és ahányszor ő is felém pillantott,csak mosolyogtunk. Lizzel még mindig nem tudtuk,hogy hova megyünk,ez volt az est fénypontja,a meglepetés. De egyszer csak megálltunk végre,mire Harry és Liam udvariasan kinyitották "hölgynek" az ajtót.
Először teljesen ismeretlen volt a hely,de amikor már bementünk hirtelen "megvilágosodtam",hogy ez a Romantic Rose,aminek az árai,ha szabad így fogalmaznom a csillagos égbe szöktek.
Egyre beljebb sétáltunk az étteremben,míg egy olyan terembe nem értünk ahol csak 6asztal volt és ebből mindössze egy volt foglalt,ahol ha jól láttam Selena Gomez ült egy számomra ismeretlen sráccal. Az asztalok kétszemélyesek voltak,tehát ez a "sztárpárok" számára fenttartott hely,érdekes elgondolás,hogy talán én is azokhoz tartozom,igaz mégcsak pár napja vagyunk együtt,de azért mégis.
Harryvel leültünk a Lizékhez legközelebb eső asztalhoz,mert hogy időközben ők már helyet foglaltak.
Mindketten kezünkbe vettük az étlapot és én csak bámultam,mint egy nem is tudom mi. Ahogy sorról sorra olvastam a kajákat,egyre hülyébbnek éreztem magamat,hisz avagy 300ételből jó ha 30-at megismertem....A szememmel Liz felé sandítottam,aki kétségbeesett arccal nézett rám. Én biztatóan rá mosolyogtam,majd visszafordultam Harryhez.

*Liz szemszöge*
Számomra az étlap kínai volt. El sem hittem, hogy a fiúk ilyen helyre hoztak minket.. nem rosszból, de olyan fantasztikus volt! Ilyenről talán még nem is álmodtam. Hirtelen kijött a pincér.
- Felvehetem a rendeléseket?- kérdezte. A Pincér kedvesnek tűnt, bár nem volt valami boldog. Mindannyian rendeltünk valamit. Liam-mel megosztoztunk a desszerten. Igazán mesés volt. Aztán Liam fülébe súgtam, hogy hagyjuk együtt Lolát és Harry-t, hogy Harry át tudja adni Lolnak a fülbevalót.
- Kimegyünk levegőzni!- jelentettük ki, majd rákacsintottam Harry-re.
Miután kimentünk, már nem tudjuk mi történt ott bent. Szerintem Lolnak eláll a szava, ha meglátja a füldíszítő ékszert. Vártunk úgy tíz percet majd bementünk, persze egy gyors csók után. Mikor beértünk Lola és Harry ránk pillantott, nagy örömtől kicsapongva.
- Nézd Liz!- majd megmutatta a fülbevalót a díszdobozban, amit már láttam, de mégis elmosolyodtam.
Végül hazamentünk, a fiúk kifizették a számlát, majd beszálltunk a kocsiba. Mi ismét hátul voltunk. Míg Lol és Harry elől szemezgettek, addig mi kicsit "játszottunk".. vagyis csókcsatáztunk. Mindig én nyerek, ez kicsit furcsa. 
- Hahó! Rómeó és Júlia!- hallottunk két ismerős hangot elölről. 
- Jól van végeztünk!- mondtam, a végét elnevetve.
Liam elkísért a kapumig, majd a csuklójánál fogva behúztam a házamba, és bezártam az ajtót.

By:Zsofee & Süsü

18. Rész~ Mi történik?

*Liz szemszöge*
Miután Lola Harryvel volt nem tudtam mit csináljak. A héten már nem kellett mennem dolgozni, így gondoltam sétálok egyet a közeli parkban. Meleg nap volt így egy rózsaszín pólót és egy rövid farmernadrágot vettem fel. Kicsit elfáradtam, ezért leültem egy padra. Mellettem ült egy idős bácsi.
- Szervusz aranyom!- köszönt a még ismeretlen bácsika.
- Elnézést?
- Már fel sem ismersz?- hirtelen levette álcáját és kiderült ki is ez az "idős bácsi".
- Liam! Többet ne csináld ezt!- majd a karomat összefontam és a durcás pofimat adtam elő, mire Liam egy puszit nyomott az arcomra ami feloldotta a nézésemet. Egyszer csak villanásokat láttam és kattogásokat. Kezemet a szemem elé raktam, hogy eltakarjam mivel a villanásoktól már nem láttam semmit. Liam hirtelen megfogta a csuklómat és elhúzott az autójához, amiben Louis szintén álruhában elől ült a vezetőülésen.
- Van répa?- tipikus Louis.
- Majd otthon kapsz, most vezess!- utasította Liam Louit.
- Jól van!
Liam egész frusztráltan nézett, én a vállán pihentettem a fejem és bámultam előre miközben gondolkoztam a történteken. Vakuk, paparazzik, Liam és én.
- Sajnálom!- suttogta.
- De mit?
- Azt, hogy nem tudlak ez ellen megvédeni.
- Nem a te hibád!
Megérkeztünk valahová. Ez nem Liamék háza. De hol vagyunk? És mit keresünk itt?
- Liz ez itt a nyaralónk, és most itt leszünk jó pár hétig.
Liam körbevezetett a nyaralóban, majd megmutatta az ő szobáját. Óriási ablakok, franciaágy és ez mind a harmadik szinten. Kezdett sötétedni már és megbeszéltük Liammel hogy ma itt alszok. Egy pár órával később megjelent Harry Lollal.
- Liz hát te itt vagy?- kérdezte Lol majd átöleltük egymást.
Liammel fent voltunk a szobájában. Nem voltunk fent sokáig, mivel Niall és Zayn hívott minket vacsorára. Liammel a második emeleten voltunk mikor találkoztunk Harryvel, Lola nélkül. Harry szólt Liamnek, hogy menjen le mert szeretne velem beszélgetni. Nem igazán tartottam jó ötletnek, de Liam beleegyezett. Miután Liam elment Harry hirtelen előrántott egy kis dobozt majd kinyitotta. Egy fülbevaló volt benne.
- Liz.. Szerinted Lolnak tetszeni fog?- kérdezte kiskutyaszemekkel.
- Sz-sz-szerintem nagyon fog neki tetszeni!- mondta, majd elmosolyodtam. Harry egy olyasféle megkönnyebbült arcot vágott.
Majd lementünk a többiekhez enni. Harry Lol mellé, én Liam mellé ültem. Még jókor érkeztünk, mert már majdnem minden elfogyott. Vacsora után mi négyen felmentünk és Harry szobájánál szétváltunk. Liam szobájában mindenbe beavattam, csak megígértettem vele hogy ne mondja el senkinek.

By:Süsü

17.Rész~Édes palacsinta

*Lol szemszöge*
Csak otthon ültem egyedül a nagy házban és rajzolgattam.Jelenleg egy kézben tartott szív formájú kövön dolgoztam,amit akkor kezdtem el rajzolni amikor bevallottam Harrynek,hogy szeretem.A tegnapi "show" után megbizonyosodhattam róla,hogy az érzés kölcsönös,így hát Harry Styles és Lola Grood hivatalosan is egy párt alkotnak.Gondolatmenetemet a telefonom csörgése zavarta meg,a kijelzőn Liz neve villogott.
-Hali Groodie!-szólt bele rögtön.
-Hello Foxie!-vettem át a stílust.
-Mizu?Na jó,hagyom a dumát...Átjössz?
-Fáj kimondani.Na jó,én is hagyom a dumát...Nem.-mondtam és annak ellenére,hogy tudtam nem lát,nyelvet öltöttem rá.
-Miért,csak nem megcsalsz?-háborodott fel.
-Na te csak maradj csendben! Harry végre átjön....azt hiszem bemutatom anyának.
-Sok sikert! Akkor majd beszélünk,szio!-köszönt egyszerűen,én pedig kinyomtam a mobilt és ledobtam az ágyamra.
Harry kb. 20perc múlva itt lesz,ezért úgy döntöttem összedobom az előre eltervezett palacsintát. Az alap már megvolt,csak meg kellett "sütni",ezért neki kezdtem az elkészítésének.
Már kb. a 15. nagy palacsintát csináltam,amikor csengettek.Elzártam a gázt és az asztalra tettem a kaját,utána pedig ráérősen elindultam az ajtó felé.Harry egy csokor virággal várt,mint egy jószívű Adonisz.A nyakába ugrottam,mire ő a lábam hajlatánál fogva az ölébe vett és úgy vitt be a házba.A hajába túrtam,a szájára nyomtam egy apró csókot és szép lassan elkezdtem kimászni az öléből.Ezt ő is érzékelte,így csak még jobban húzott magához,majd elkezdett felfutni velem a lépcsőn egyenesen a szobám felé vetve az irányt.A lábával rúgta be az ajtómat,mire én szigorúan néztem rá.
-Héé! Az ajtóm még kelleni fog!-mondtam,majd arcon pusziltam és végre hagyta hogy kimásszak az öléből.
-Ahogy óhajtod!-mondta és szépen óvatosan bezárta az ajtót.

Erre én csuklójánál fogva vonszoltam végig a házon,egészen le a konyháig,ahol a frissen illatozó palacsinta díszelgett az asztal közepén.

-Ohh,kaja!Jól néz ki!-mondta miközben leült az egyik bárszékre.

-Hát most pontosan olyan voltál,mint Niall!-válaszoltam és leültem mellé.-7palacsinta nekem és 8 pedig az éhes pocakodnak.

   Ezen mindketten nevettünk,ő egy puszit nyomott a homlokomra,majd elkezdtünk enni. Közben én beindítottam a tv-n valami zenecsatornát,de csak ilyen "halk üzemmódban".Harry természetesen sokkal előbb megette az ő részét,így amíg én még nagyba kajáltam,ő valamit a telefonomon kezdett babrálni.

-Lolaaaaa.-húzta az "a" betűt.

-Harryyyyyyyyyyyyy-vettem át a stílust.

-Oldd már fel.-tartotta felém a telefont,hogy oldjam fel a billentyűzárát.Elvettem tőle és írtam volna be a kódot,erre...

-Harry! Te mi a frászt műveltél?!-kérdeztem ahogy megláttam,hogy azt írja ki következő próbálkozás 15perc múlva.

-Én...én csak próbálkoztam...-magyarázkodott.

-Hát akkor majd 15perc múlva!-mondtam és akaratlanul is,de rákacsintottam. 

  Harry erre csak mosolygott és előkapta a saját telefonját. Én tovább ettem a palacsintám maradékát,amikor megrezzent a telefonom. Csak a képernyőre pillantottam,egy twitter értesítő volt,persze megnéztem volna,ha Harry nem zárja le 15percre,amiből már csak 7volt hátra. Hazza továbbra is a telefonját bújta,egy másodpercre fel nem emelte volna a fejét,csak mosolygott,mint egy teljesen nem normális. Mivel én időközben kész lettem a kajálással,"odalopóztam" mögé és megnéztem mit csinál. Épp a saját twitterén nézett egy bejegyzést egy képpel,amiben ha jól láttam én is ott vagyok?! 

   Én is a telefonomhoz mentem,amit már végre feltudtam oldani.Felnéztem twittere és az az értesítő nem volt más,mint Harry és egy hozzácsatolt kép:"Még így is édes vagy,épp mint a palacsintád! :) " 

By:Zsofee

16.Rész~Mindent elrendezünk

*Liz szemszöge*
Próbálom utolérni Liamet aki szuper gyorsasággal rohant fel a szobájába. Betörtem a szobájába, hogy tudjak vele beszélni.
- Azok a hülye híradósok.. Mindent összehordanak csak hogy kapjanak érte pénzt...- mormogta.
- Engem nem érdekel! Az a lényeg hogy szeretjük egymást- mondtam neki, mire egy puszit nyomott az arcomra.
- Szeretlek Liz!
- Én is szeretlek Liam!
Majd megcsókolt. Valaki kopogott az ajtón.
- Nem zavarok?- Niall volt az.
- Dehogy haver!- engedte be Liam.
- Paul elintézte hogy szerepeljünk a Good Morning Londonban- vázolta fel a helyzetet.
Liammel egymásra néztünk.
- Akkor én megyek is- szólt Niall.
Tisztáznunk kell a helyzetet.
*másnap*
- Jó reggelt London! Ma a híres fiúbanda a One Direction lesz a vendégünk, sok szeretettel köszöntjük őket!- szólt a műsorvezető.
Én és Lol a tévén keresztül bámultuk őket.
- Sziasztok!- mondták kórusban.
- Harry, Liam- rosszul kezdődik- Tegnap hallottam azt a hírt miszerint láttak titeket két különböző és ismeretlen lánnyal. Igaz a hír hogy csak futókaland és fogadás volt az egész?
Liam és Harry egymásra nézett. A tisztázást Harry kezdte. Lollal egymás kezét fogtuk, mikor Harry elkezdett beszélni Lola megszorította a kezemet.
- Lol? Ő nem csak egy futókaland, annál sokkal több. Különleges lány, amiöta vele vagyok azóta sokkal boldogabb vagyok. Az egyetlen lány aki fel tud vidítani, ennyit szerettem volna mondani.
- Liam te következel- most én szorítottam meg Lol kezét.
- Harry már elmondta, és annyit szeretnék hozzá tenni- megköszörülte a torkát- Liz ha ezt nézed akkor üzenem hogy te vagy a legjobb dolog az életemben és soha nem akarlak elveszíteni.
Teljesen elérzékenyültem, könnyek csorogtak le az arcomon. A műsor végét már nem bírtam ki és vártam a fiúkat. Nemsokára meg is érkeztek majd mikor Liam belépett az ajtón nyakába ugrottam könnyes szemekkel, majd apró puszikat hagytam az arcán.
- Na indulás Payne hozzánk!
Liam nem értett semmit de elindult az utasításomra. Elmentünk hozzánk. Liam körbenézett a házamban, majd kimentünk az erkélyemre. Belenézett távcsövembe, ami Liam erkélyére nézett. Én hülye!
- Szóval leskelődtél? Na megállj!- majd elkezdett kergetni majd miután elkapott elkezdett csikizni.
- Látod? Ez van ha leskelődsz utánam.

By:Süsü

15.Rész~Futókaland,fogadás?

*Lol szemszöge*
-Élvezet ez nap....-szólalt meg Niall chipset zabálva,miközben mindenki Liz szépséges kanapéján lustult.
-Na ennek a filmnek is vége...Mi a következő film?-kérdezte Zayn,merthogy drága barátosném sok-sok DVD-je közül már 6-ot megnéztünk.
-Mi lenne ha most a tv-ben keresnénk valamit?-szólalt fel Liz,miközben valami film után kutatott.
Én Harry ölében ültem,úgy kapcsolgatta a csatornákat.
-Enyééééééééém!-ordította Louis és kikapta a kezéből a távirányítót. Mindenki csak bámulta a futó "tolvajt".
-Áhh,semmi...-mondta Lou és visszapasszolta a távirányítót Harrynek. Ezzel a mozdulattal,a tv átváltott valami híradó féleségre és mindenki feszült figyelemmel nézte a képernyőt.
-"A minap a híres One Direction banda két tagját lencsevégre kapták,két teljesen ismeretlen lánnyal.Harry Styles London utcáin sétálgat kézen fogva,a forrásaink szerint úgynevezett Lollal.Mint tudjuk Harry nem szereti a hosszabb kapcsolatokat,azonban a fotósok nem így látják...akkor ez is egy újabb futókaland vagy ez úttal komolyan gondolja? De nem csak Harryt kapták le,Liam is új barátnővel henceghet.Mindössze 3 nappal ezelőtt készült egy fotó,amikor a szupersztár a Lorie Lou-ban vacsorázik,egy romantikus csók kíséretében. Vajon egy Liam elvesztett egy fogadást vagy ez már hivatalos? Reméljük nemsokára többet megtudunk az ügyről! Claudia Mandge voltam,további kellemes napot!"-ismertette a pletykákat a tv.
Mindenki csak tovább bámulta a tv-t,még akkor is,amikor épp a fiúk dala ment,a Kiss You. Senki nem szólt egy szót sem...Nem tudtam hinni a fülemnek,hogy miket mondtak....
-Futókaland?! Fogadás?!-szólalt meg Liam.
-Ez most komoly?-kérdezte Liz és kétségbeesetten nézte az előtte felszólalót.
-Na jó..nyugi mindenki! Felhívjuk Pault és megkérjük,hogy tisztázzuk a dolgokat.-mondta Niall,olyan bölcsen ahogy Liam szokta.
-Esetleg egy interjú? Good Morning London?-találgatott Zayn.
-Nem tudom...-szólalt meg Liam és kiment a szobából,utána pedig Liz. Szépen lassan feloszlott a társaság,mindenki elment valahova.Én csak Harryt néztem aki éppen szóra nyitotta a száját.
-Lol....Nézd,nekem te nem egy futókaland vagy! Hidd el....-lesütötte a szemét,de utána rám nézett.Azzal a pillantásával meggyőzött,elhittem azt amit mondott.
-Hiszek neked....csak minél előbb tisztázzuk a dolgokat.-mondtam és elmosolyodtam. Harry erre csak az enyémre tapasztotta ajkait és vártuk mit hoz a jövő.

By:Zsofee

14.Rész~Egy újabb nap a fiúkkal

14.rész~Még egy nap a fiúkkal
*Liz szemszöge*
Miután végre fel tudtam állni az ajtófélfa mellől, rohantam a társaság után kicsit szédülten.
- Még kócosan is gyönyörű vagy!- bókolt Liam, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
Elmentünk enni, rendeltünk a Nando's-ból kaját Niall kérésére.
Mikor csengettek én mentem. Mikor megfordultam Niall kikapta a kezemből és rohant a konyhába. Mikor indultam vissza, eszembe jutott, hogy ma még nem láttam Lolt és Harryt. Keresésükre indultam a nagy házban. Mivel a földszinten sehol se találtam őket felmentem az emeletre. Amikor utoljára az emeleten járta, Liam minél gyorsabban elvonszolt a folyosón. Most volt időm megnézni. Képek voltak mindebhol. Családi fotók, X-faktoros és annál korábbi képek. Egyszer egy olyan kép fogta meg a tekintetem. Liam volt rajta a családjával.
- Mért jöttél fel az emeletre?
- Liam! Nagyon megijedtem!
- De miért jöttél fel az emeletre?- kérdezte újra.
- Lolt és Harryt kerestem, de nem találtam őket a földszinten.
- Rendben. Akkor most gyere reggelizni- utasított.
Tudtam ha tovább makacskodom akkor menyasszonyi stílusban fog levinni, ezért makacskodtam.
- Nem!
- Elizabeth!
Ha nem a becenevemet használja, akkor már baj van.
- Jól van..lemegyek.
- Végre!- és elindult lefelé.
- Egy feltétellel.
Tudta mire célzok, majd felvett menyasszonyi stílusban és indultunk lefelé.
- Nagyon nehéz vagyok?
- Miért hiszed azt hogy gyenge vagyok?
Logikus. Leértünk a lépcsőn majd letett.

- Hé ki mondta hogy letehetsz?- kérdeztem viccelődve, mire felkapott és vitt a konyhába.
- Mikor volt az esküvő? És miért nem hívtatok meg minket?- tipikus Louis.
- Na jól van most már! Együnk!- jelentette ki Liam.
- Késő bánat! Niall befalta!
- Niall! Most sütnöd kell nekünk kaját!- mondtam én.
Mivel Niall nem akart kaját csinálni elmentünk Liammel ebédelni. Ebéd után visszamentünk a házhoz. Felmentünk Liam szobájába és estig filmeztünk.
- Liz!
- Igen?
- Szinte mindig nálunk vagyunk legközelebb lehetnénk nálatok is.
- Jó, rendben. Akkor mit szólsz a holnaphoz?
- Tökéletes- majd megcsókolt.
Liam hazakisért mint mindig, majd a házunknál különváltunk. Én felmentem az erkélyemre a távcsövemhez. Hirtelen Harry szobájára talált a szemem. Ott van Lola is. Akkor nem aggódok érte. Majd megláttam a nappalit is. Ledöbbentem és inkább bementem az erkélyről.

By:Süsü

13.Rész~Egy érdekes reggel

*Lol szemszöge*
  Ordibálásra ébredtem....de mégis hol? A fejem sajgott a hirtelen hangzavar miatt,de itt most más volt a ludas.
Emlékezzünk vissza...tegnap,buli,Liz és sok pia.Oké,világos! Másnapos vagyok,szuper! Utálok részeg lenni,igaz nem sokszor próbáltam,de egyik alkalom se tetszett. Felkeltem a pihe-puha ágyból és a vitatkozó társaságra néztem.
  Louis egy szál alsógatyában állt az idegen ágyam mellett vele szemben Harry,gyönyörű szemeivel ölni tudott volna. Kettejük között Liam volt,s kezeit feltartva választotta szét őket. Liz holdkóros fejjel és kócos hajjal támaszkodott az ajtófélfának.
-Harry nyugi! Hátrálj egy kicsit!-szólt Liam,aki láthatólag nyugodt volt.
Hazza  érthetetlen és szemrehányó pillantást vetett felé,majd visszafordult Louishoz.
-Te! Mégis,hogy nyugodhatnék le?!-hadonászott a kezével és egyre közelebb ment hozzá.
-Haver,kérlek! Te is tudod,hogy bepiáltam....beszéljük meg!-Lou egyre közelebb jött hozzám,de én Harryhez siettem. Vele szemben megálltam és lentről néztem fel rá,egyenesen a szemébe.Reméltem ez bejön és lenyugszik egy kicsit.Csak felé szegeztem a kérdés,mert suttogásomból valószínűleg rajta kívül senki nem hallott semmit.-Harry...Mi történt?
A tervem sikeres volt,először teljesen lesütötte a szemét,majd újra rám nézett és úgy nyögött ki összesen két apró szót:-Louis megcsókolt....
Kezeimet Harryében hagytam,fejemet Loui felé fordítottam várva a magyarázatot.
-Sajnálom Lola....Én,én....Esküszöm nem akartam! A pia beszélt belőlem,vagyis cselekedett helyettem.-magyarázkodott. Teljesen megértettem őt,amikor én voltam alkohol hatása alatt tavaly,felmásztam egy fára és ott aludtam. De én ismét Harry felé fordultam és megint suttogóra vettem a hangom.
-Bocsáss meg neki,nem tehet róla....Kérlek!-nem szerettem haragban élni...nem bírnám,ha pont Louis és Harry marnák egymást.De én láttam Hazza arcán,hogy megbékélt,egy puszit nyomott a homlokomra és elindult Lou felé.
-Jól van,haver! Semmi baj....-mondta vigyorogva,de mégsem teljesen őszintén.
-Na végre,minden jó,ha a vége jó! Együnk!-szólalt meg Niall mögülem és már indult is a konyhába.
  Szépen lassan mindenki lebaktatott a földszintre,de Harry elkapott a lépcsőnél és oldalra húzott.
-Sajnálom....De féltékeny lettem,amikor megtudtam,hogy nem szeretsz és utána Louissal csókolózol és...-nem bírtam hallgatni,közbe vágtam.
-Hogy micsoda? Ki mondta hogy nem szeretlek?
-Senki...csak látszik rajtad...!-sóhajtott fel és falat fixírozta. Én erre közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam,ő azonnal viszonozta,majd a levegő hiánya választott újra szét minket.
-Harry....szeretlek!-most már biztos voltam magamban. Gyors? Kit érdekel?! Szeretem őt és ez mindennél fontosabb.

 By:Zsofee

12.Rész~A meglepetés

*Liz szemszöge*
Lola felhívott, vajon miért? Liam bólintott, hogy felvehetem.
- Szia Liz! Ugye nem zavarok?- kérdezte.
- Szia! Dehogy is!
- Mi lenne ha tartanánk egy csajos bulit.. csak mi ketten?
- Oké majd úgy 20 óra körül találkozunk nálatok!
És ennyi volt a beszélgetés. Miután befejeztük a vacsorát, Liam kifizette a számlát és indultunk az autóhoz.
- Nagyon jól éreztem magam!- jelentettem ki.
- Én is!
- Liam! Nem tudnál elvinni a házunkhoz, mert Lollal kell találkoznom!- mondtam.
- Persze, de haza kell mennem egy kicsit- mondta, mintha valami fontos dologról lenne szó.
Bólintottam, és mentünk is. Mikor a házhoz érkeztünk, nem láttam semmi fényt, így gondoltam senki sincs otthon. Liam kérlelt, hogy menjek be vele, nem tudom miért, de beleegyeztem. A folyosón haladtunk át, amikor Liam a kapcsolót kereste, amikor megtalálta, csak annyit hallottam: MEGLEPETÉS!! Megszólalni sem tudtam, csak fogtam a kezemet a szám elé.
- Nem is örülsz?- kérdezte Liam aggódóan.
- De, de csak..
- Csak mi?- kérdezte, majd hirtelen megcsókoltam, amitől ő is meglepődött.
- Éljen az ifjú pár!- viccelődött Louis, de mi is nevetésben törtünk ki.
Csak csodálkoztam, és néztem a díszítést, majd megláttam a tortám! Gyönyörű volt! Egész éjjel buliztunk, majd kimentünk a hátsókertbe tábortüzet rakni. A fiúkkal a fűben feküdtünk, a csillagokat nézve. Hirtelen Liamre pillantottam, aki rám nézett. Elvesztünk egymás szemében, amit a többiek is észrevetten.
- Akkor mi be is megyünk!- és csak kettesben maradtunk.
Hirtelen csak annyit vettem észre, hogy Liam mellkasán fekszek.

By:Süsü