Liz csak nézett,majd Liam-mel együtt kiment.Én elszakadtam Harry-től,kicsit összegörnyedtem és lesütöttem a szememet.A szívem hevesen verésből kezdett lelassulni,visszatért a normális tempóba.Miközben Harry is csak nézett,én még mindig nem hittem el hogy VELE ülök itt,az előbb VELE csókolóztam és most Ő simogatja a kezemet megnyugtatóan.
Előhalásztam a zsebemből a telefonomat,megnéztem mennyi az idő...este 7volt.Nehéz elhinni,hogy több mint 8órát töltöttünk el velük....Meg kellett szólalnom,ideje lett volna menni,valószínűleg Liz is azért jött be.
-Azt hiszem mennem kéne...-mondtam még mindig lesütött szemmel,nem akartam belenézni abba a gyönyörű szempárba,mert még a végén elájulok.
-Oké....-mondta Harry majd feltápászkodott az ágyról és nyújtózott egy nagyot. Én csak álltam és vártam,hogy befejezze végtagjai nyújtóztatását,majd lementünk a lépcsőn.
Liz és Liam már vártak minket,ott ültek a kanapén,szembe Louis és Zayn,Niall pedig épp a konyha felől jött kezében egy zacskó chipssel.
-Akkor megyünk?-kérdezte tőlem Liz.
-Aha,persze induljunk!-mondtam és a társaságra néztem.-Sziasztok.-köszöntem el tőlük.
-Skacok,én hazakísérem őket.Majd jövök...-szólt Liam és mi 3-an kiléptünk az ajtón.
Szótlanul sétáltunk egymás mellett,Liam és Liz egészen közel egymáshoz....valamit elkezdtem sugdolózni és nevetni.Nem foglalkoztam velük,csak bambán meredtem előre.Már majdnem elhagytuk az 1D utcát,amikor valaki utánunk kiabált.
-Héé,várjatok!-megismertem....megfordultam és Harry eszeveszedtül futott,mi megálltunk és bevártuk.
-Beszélhetnénk?-kérdezte lihegve,rám szegezve a kérdést,mire én bólintottam.
-Menjetek tovább nyugodtan....Majd megyek én is.-mondtam és visszafordultam Harry-hez.
Nem tudtam mit gondoljak...sejtésem nem volt arról,hogy vajon mit akarhat.
-Nézd Lola...ez nem az mint máskor,ez délután nem "játék" volt...én tudom,hogy most mit gondolsz.-mondta a földet fixírozva,mire én nagyot néztem.
-Az tök jó...Akkor megoszthatnád velem is mert jelen pillanatban gőzöm...-fejeztem volna be mire Harry értetlenül nézett rám és arcomhoz közel hajolva megcsókolt...szenvedélyesen és reményteljesen.
-Ezt azért kaptam mert...-kezdtem el,ráhagyva a mondat másik és egyben nehezebb felét.
-Ezt azért kaptad,hogy tudd szeretlek...-nem nézett rám,valami távoli dologra fókuszált.Oda néztem ahova ő, Liam volt ott Lizzel,már messze jártak.
-És ezt azért mondod,meeert...-nyújtottam meg a mert szót.Elnevettük magunkat,de ő azért kicsit még kuncogva ugyan,de válaszolt.
-Magam sem tudom...talán csak nem akarom elveszíteni ami még nincs....-a szemembe nézett,tudtam ha nem fordulok el menten elájulok,így hát leültem az út szélén lévõ beton patkára.
-Rosszat mondtam?-kérdezte Harry kétségbeesve,majd "lehuppant" mellém.
Nagyot sóhajtottam,egy kis mosolyt is megengedtem magamnak. A térdemre tette a kezét,mintha valami nagy vita után készülnénk békülésre.Úgytűnt éppen itt az ideje a hangos gondolkozásnak.
-Semmi rosszat nem mondtál,te buta...-sóhajtottam nevetve, mire ő továbbra is értetlen fejet vágott így hát folytattam.-Egyszerűen csak nem tudok belenézni abba a már természetellenesen gyönyörű szempárba anélkül,hogy elájulnék...Közel lenni hozzád,miközben érzem azt a lélegzetelállító illatod, ami szószerint le vesz a lábamról...és mindezek után,még ránézni azokra az aranyos kis göndör fürtökre...De nem, te semmi rosszat nem mondtál,pusztán annyi,hogy túl helyes vagy, érted?Ohh már hogy is értenéd,hisz nem látod magad nõi vagy az én szememmel...!-végül kinyögtem,Harry egyszer se vágott közbe,kezét a térdemen hagyta,mert én az enyéimmel össze-vissza kalimpáltam.
-Köszönöm...-ránéztem Adonisz arcára ami közben átvette a rák színét.Mikor ránéztem ő gyorsan lesütötte a szemét,de a feje továbbra is csak vörösödött.
Így ültünk még egy darabig, de a szél fújni kezdett,a levegõ is lehült...ilyen is ritkán van, de kezdtem fázni,amit meg is jegyeztem.
-Tényleg ez egy remek pillanat...de én kezdek fázni,lassan...NAGYON!-mondtam már szinte vacogva,a hirtelen jött hidegtől nem kicsit fagytam szét.Elővette a zsebéből a telefonját és az órájára nézett...
-Mindjárt 9....tényleg haza kéne menned.
Felállt és felém nyújtotta a kezét,ezzel segítve a felkelésemet. Elfogattam,majd elindultunk az otthonom felé vezető út ellentétes irányába.
-Megkérdezhetem,hogy te merre mész?Én a másik irányba lakom...-mondtam majd megfordultam és elindultam a megfelelő út felé.
-Az előbb még készültél szét fagyni.....pulóverért hazaugrom.-Ahj,hagyjad! Inkább gyorsan hazamegyek....-mondtam egyet legyintve és tovább mentem ELŐRE.
-Persze,aztán hagyom hogy megfázz?!-kérdezte hitetlenkedve és a karomat rángatva húzott vissza a ház felé.
-Hát valahogy úgy gondoltam....na jössz vagy mész?Én innen már csak hazamegyek.-mondtam megállapodva elméletem mellett.
Harry erre már csak a szemét forgatta,majd átkarolva engem,védve a hideg ellen elindultunk haza felé.
By:Zsofee
-Nézd Lola...ez nem az mint máskor,ez délután nem "játék" volt...én tudom,hogy most mit gondolsz.-mondta a földet fixírozva,mire én nagyot néztem.
-Az tök jó...Akkor megoszthatnád velem is mert jelen pillanatban gőzöm...-fejeztem volna be mire Harry értetlenül nézett rám és arcomhoz közel hajolva megcsókolt...szenvedélyesen és reményteljesen.
-Ezt azért kaptam mert...-kezdtem el,ráhagyva a mondat másik és egyben nehezebb felét.
-Ezt azért kaptad,hogy tudd szeretlek...-nem nézett rám,valami távoli dologra fókuszált.Oda néztem ahova ő, Liam volt ott Lizzel,már messze jártak.
-És ezt azért mondod,meeert...-nyújtottam meg a mert szót.Elnevettük magunkat,de ő azért kicsit még kuncogva ugyan,de válaszolt.
-Magam sem tudom...talán csak nem akarom elveszíteni ami még nincs....-a szemembe nézett,tudtam ha nem fordulok el menten elájulok,így hát leültem az út szélén lévõ beton patkára.
-Rosszat mondtam?-kérdezte Harry kétségbeesve,majd "lehuppant" mellém.
Nagyot sóhajtottam,egy kis mosolyt is megengedtem magamnak. A térdemre tette a kezét,mintha valami nagy vita után készülnénk békülésre.Úgytűnt éppen itt az ideje a hangos gondolkozásnak.
-Semmi rosszat nem mondtál,te buta...-sóhajtottam nevetve, mire ő továbbra is értetlen fejet vágott így hát folytattam.-Egyszerűen csak nem tudok belenézni abba a már természetellenesen gyönyörű szempárba anélkül,hogy elájulnék...Közel lenni hozzád,miközben érzem azt a lélegzetelállító illatod, ami szószerint le vesz a lábamról...és mindezek után,még ránézni azokra az aranyos kis göndör fürtökre...De nem, te semmi rosszat nem mondtál,pusztán annyi,hogy túl helyes vagy, érted?Ohh már hogy is értenéd,hisz nem látod magad nõi vagy az én szememmel...!-végül kinyögtem,Harry egyszer se vágott közbe,kezét a térdemen hagyta,mert én az enyéimmel össze-vissza kalimpáltam.
-Köszönöm...-ránéztem Adonisz arcára ami közben átvette a rák színét.Mikor ránéztem ő gyorsan lesütötte a szemét,de a feje továbbra is csak vörösödött.
Így ültünk még egy darabig, de a szél fújni kezdett,a levegõ is lehült...ilyen is ritkán van, de kezdtem fázni,amit meg is jegyeztem.
-Tényleg ez egy remek pillanat...de én kezdek fázni,lassan...NAGYON!-mondtam már szinte vacogva,a hirtelen jött hidegtől nem kicsit fagytam szét.Elővette a zsebéből a telefonját és az órájára nézett...
-Mindjárt 9....tényleg haza kéne menned.
Felállt és felém nyújtotta a kezét,ezzel segítve a felkelésemet. Elfogattam,majd elindultunk az otthonom felé vezető út ellentétes irányába.
-Megkérdezhetem,hogy te merre mész?Én a másik irányba lakom...-mondtam majd megfordultam és elindultam a megfelelő út felé.
-Az előbb még készültél szét fagyni.....pulóverért hazaugrom.-Ahj,hagyjad! Inkább gyorsan hazamegyek....-mondtam egyet legyintve és tovább mentem ELŐRE.
-Persze,aztán hagyom hogy megfázz?!-kérdezte hitetlenkedve és a karomat rángatva húzott vissza a ház felé.
-Hát valahogy úgy gondoltam....na jössz vagy mész?Én innen már csak hazamegyek.-mondtam megállapodva elméletem mellett.
Harry erre már csak a szemét forgatta,majd átkarolva engem,védve a hideg ellen elindultunk haza felé.
By:Zsofee
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése